A kronogenetika elnevezés azt jelzi, hogy maga a születési idő determinál egy alkati potenciált. Ez áll a rendelkezésünkre, ebből van lehetőségünk az optimumot megteremteni. Ehhez fontos azt is tudni, hogy a személyiségünk több rétegű, és a kronogenetika csak a felszín. Az a felszín, ami a külvilághoz kapcsolódik, rosszabb szóval az egónk.

Az iridológiai kutatásaimból az derült ki, hogy mélyebb személyiségvonásokat az íriszből érdemes meghatározni. Ez sokkal nehezebb, összetettebb feladat, mint a kronogenetikai elemzés. A teljesebb önismerethez azonban célszerű az iridogenetikai elemzés is. Erről máshol részletesebben írok.

A kronogenetikához visszatérve, a születési adatokból és az oldaldominancia meghatározásából egy táblázatot készítünk. A számokról alább részletesen írok. Azt emelném ki, hogy nincs jó vagy rossz szám. Nem jobb a több, nem rosszabb a kevesebb. Ugyanakkor minden számértékhez hozzárendelhetünk egy kiértékelést, amit már személyesen lehet pontosítani, amiből kiderülhet, hogy az adott személynek a számok hogyan segíthetnének a célja megfogalmazásában és elérésében. Vannak életfeladatok, amiket ha elmulasztunk kibontakoztatni, akkor megmagyarázhatatlan frusztrációk érnek. Vannak személyek, akikkel, bármennyire is szeretjük őket, kommunikációs problémáink és ehhez kapcsolódóan rossz élményeink keletkeznek.

És nem utolsósorban mindig itt vagyunk magunknak, hogy az életünket jól-rosszul minősítsük az elvárásaink alapján. Sajnos ezt akkor is megtesszük, ha nem vagyunk mindig tudatában ennek. Ezért van szükségünk önismeretre, hogy az elvárásaink alkalmasak és méltóak legyenek önmagunkhoz. Sokszor ezért tennünk kell, és ez mindig nehéz, és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen irányban indulunk el.

A kronobiológia születési éve 1729, addig semmilyen rendszerezett leírás nem volt az élő szervezetek időérzékeléséről. A kutatók a növények ciklikus mozgását figyelve rájöttek, hogy a fény kiiktatása lassítja vagy gyorsítja a mozgás ritmusát. Ezek után vizsgálni kezdték a glikoszintézis ütemét a májban, kimutatták a mellékvesehormon termelésének ritmikus ciklusait, felfedezték a méhek időmérő képességét, vizsgálták a madarak tájékozódását. A megfigyelések konklúziója, hogy az élő szervezetek érzékelik és mérik az időt, s különbözőképpen reagálnak annak változásaira. Élettevékenységüket összehangolják a belső és külső ritmikus változásokkal. A biológiai ritmusokkal számos tudományág foglalkozik. A kronobiológia a periodikusan változó tényezõk élõlényekre, élõlény-csoportokra vagy akár ökoszisztémákra gyakorolt hatását - annak mechanizmusát és következményeit - vizsgáló tudomány.

A kronobiológia a görög „chronos” szóból származik, mely időt jelent. A tudományág képviselői állítják, hogy az ember pillanatról pillanatra változik. Szervezetünkben minden életfolyamat – a hormontermelődéstől kezdve a szívdobogáson keresztül a vérnyomás szabályozásáig – egy bizonyos belső ritmust követ, s ez független alkati adottságainktól. Hiszen ezek az endogén ritmusok idősebbek, mint maga az emberiség.